Ismerős az az érzés, amikor valami fontosat szeretnél mondani… de inkább hallgatsz?
Amikor lenne véleményed, de inkább csendben maradsz, mert attól félsz, mit gondolnak majd rólad?
Ha most bólintasz, tudd: ezzel nagyon sokan küzdenek, és egyáltalán nem vagy egyedül.
Lehet, hogy a munkahelyeden nem mersz felszólalni egy meetingen, vagy a párodnak nem tudod elmondani, mi bánt igazán. Talán még a baráti társaságban is úgy érzed, kívülálló vagy. Ez nem gyengeség – ez az önbizalom és az önérvényesítés hiányának egy nagyon konkrét jele. És ami még fontosabb: ezen lehet változtatni.
Mi történik ilyenkor belül?
Amikor nem mersz megszólalni, gyakran nem a „nincs mit mondanom” érzés tart vissza, hanem:
- A félelem attól, hogy mit gondolnak majd rólam.
- Hogy kinevetnek, megítélnek vagy félreértenek.
- Hogy „túl sok leszek”, „butaságot mondok”, „nem vagyok elég jó”.
És ilyenkor a tested is reagál: szorul a gyomrod, izzad a tenyered, a gondolataid zakatolnak. Ismerős?
Ez a belső kritikus hang, ami azt suttogja: „Ne szólalj meg, úgysem számít.”
De hidd el: számít. Te számítasz. A véleményed, az érzéseid és a hangod is.
Az önérvényesítés nem agresszió – hanem önmagad vállalása
Sokan félnek attól, hogy ha megszólalnak, az „túl erős”, „túl direkt” lesz. Pedig a valódi önérvényesítés nem erről szól.
Ez nem azt jelenti, hogy „átgázolsz” másokon.
Ez azt jelenti, hogy tisztán, őszintén és higgadtan képviseled önmagad, miközben másokat is tiszteletben tartasz.
Ez a fajta kommunikáció tanulható – és rendkívül felszabadító. Nemcsak abban segít, hogy jobban érezd magad a bőrödben, hanem:
- javítja a kapcsolataidat,
- növeli az önbecsülésedet,
- és hosszú távon megszünteti azt a szorongást, ami most visszatart.
Coching tippem:
Gondold végig: Mikor volt legutóbb, hogy nem szólaltál meg, pedig szerettél volna?
Lehet, hogy tegnap a főnököd előtt. Vagy a pároddal. Vagy csak a boltban, amikor valaki eléd furakodott.
Most írd le ezt a helyzetet egy papírra, és tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket:
- Mit éreztem ott és akkor?
- Mitől féltem?
- Mit szerettem volna valójában mondani?
- Ha nem a félelem irányítana, mit mondanék ma?
Ez az apró, de őszinte önreflexió elindít benned egy fontos belső munkát. Ez az első lépés.
A következő lehet az, hogy megtanulod kifejezni ezeket az érzéseket úgy, hogy te is jól érezd magad a beszélgetéseidben.
Ha itt tartasz, már készen állsz a változásra
Azt, hogy most ezt olvasod, nem véletlen. Már megmozdult benned valami – az a rész, ami szeretne felszabadultan jelen lenni, szeretne megszólalni, szeretne önmaga lenni.
Én coachként pontosan ezekkel a helyzetekkel dolgozom. Nem sablonokat adok, hanem gyakorlatias, rád szabott megoldásokat, hogy megtanuld felismerni és képviselni a saját igényeidet.
Ha úgy érzed, ezt most már nem akarod tovább egyedül csinálni, várlak szeretettel egy első beszélgetésre.
Mert megszólalni nem bátorság kérdése.
Hanem gyakorlás, támogatás – és a felismerés: „Megérdemlem, hogy halljanak.”
További kapcsolódó témák, amik érdeklhetnek: átfogó cikk az önbizalomról, kommunikációs tippek, mi a magabiztosság.
Ne állj meg itt! A változás iránti vágy benned van, és a legjobb idő, hogy cselekedj, mindig a MOST. Ismerj meg jobban, és tudd meg, hogyan tudlak támogatni a céljaid elérésében.